Gyergyóalfaluban a templom egykori falképeinek, a tizennégy, feltehetően 18. századi freskónak feltárásán dolgoznak a Magyar Restaurátorkamara szakemberei. A lemeszelt értékekből már sikerült felszínre hozniuk néhányat, a további munkálatokhoz szükséges anyagiakat jótékonysági rendezvényeken próbálják összegyűjteni. A megyei műemlékvédelmi hatóság azonban a kezdeményezésről és a munkálatokról nem tud. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke műemlék épületként tartja nyilván az 1213-ban Árpád-kori alapokra épült gyergyóalfalvi templomot. Végső formáját és a 14 gyönyörű falképet 1773-ban kapta, ez utóbbiakat azonban ma hiába keresnénk. Az időközben megkopott freskókra ugyanis újakat festettek, sőt 1992-ben még ezeket is lemeszelték. „A székelyudvarhelyi Maszelka János és a szárhegyi Czimbalmos Attila festő-restaurátorok – mindketten a Magyar Restaurátorkamara munkatársai – dolgoznak a falképek feltárásán. A templom elfedett falképeinek restaurálási költségeit a gyergyóalfalvi származású Bege Attila, a Buda környéki Székely Kör elnöke jótékonysági akciók segítségével igyekszik biztosítani. /Antal Ildikó: Lemeszelt freskókat tárnak fel Alfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./
2007. június 12.
Gyergyóalfaluban a templomban a lemeszelt freskókat restaurálták, a felújított templombelsőt június 10-én, vasárnap áldották meg. Az Alfaluból Magyarországra települt Bege Attila vállalkozó, a Budapest környéki Székely Kör elnöke Velledics Lajos magyarországi festő-restaurátort kérte fel a templom egykori falfestményeinek megvizsgálására. Az oltár két oldalán két új kép is megjelent, mindkettő Velledics Lajos alkotása. A bal oldali kép a csíksomlyói búcsúra induló, István pap vezette alfalviakat ábrázolja, a másik kép: az elvándoroltakat mindig szívesen várja haza a falu. A szentmisén a népszerű magyarországi operaénekes, Pitti Katalin is énekelt. A Szent Korona Szövetség néhány tagja Szent István koronájának egy másolatával érkezett, élükön vitéz Kiss Imre elnökkel. A templomi szertartás után a Helikon fúvószenekar muzsikájára a művelődési otthonban folytatódott az ünnepség, melyen a helyi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület tagjai remekeltek. /Bajna György: Alfaluban tudnak ünnepelni. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./
2008. július 1.
Erdélyből elszármazottak fesztiválját tartották június 27-29-e között Verőcén Erdélyország az én hazám címmel „Az erdélyi magyarok hazaszeretetét nagyra becsülöm, és példaértékűnek tartom” – hangoztatta az háromnapos fesztivál megnyitó beszédében Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, a rendezvény fővédnöke. A verőcei Csattogó-völgyben immáron második alkalommal tartották az Erdélyből elszármazottak és Erdély sorsáért elkötelezettek második világtalálkozóját. Kocsis István történész, író a Szent Korona misztériumáról és tanáról beszélt. Üde színfoltot jelentettek a székelyföldi néptánccsoportok előadásai. Színvonalas előadást mutatott be a Budapesti Székely Kör néptáncegyüttese is, amelynek tagjai szinte kizárólag Erdélyből elszármazott művészek. /Nagy B. István: A megtartó erő szimbólumai. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./
2009. június 27.
Kerekes Tóth Erzsébet 80 éves, de tele van energiával. Budapesten él, de tudja, hogy fellépéseinek emlékét örökre megőrizte kedves marosvásárhelyi, erdélyi közönsége. Lélekben most is ott él, vallja. Budapesten van egy Székely Kör, továbbá az Erdélyi Gyülekezet, ezeknek tagjaként is igyekszik erdélyi lenni. Tóth Erzsébetre úgy emlékezik a közönség, mint kiváló énekesre, a népdalok színpadi tolmácsolójára, kezdetben mégis színésznő volt a Székely Színházban. Népdalénekes volt, népdalgyűjtésekben is részt vett. /N. M. K. : Minden Erdélyhez kapcsol. Kerekes Tóth Erzsébet 80 éves. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./
